A magyar baloldal az elmúlt években végképp meghasonlott és azok az erők, amelyek idehaza a baloldaliság fősodraként igyekeznek bemutatni magukat, újabb súlyos vereségbe vezetik táborukat. Politikai credom, hogy „muszáj baloldalinak lenni”, még úgy is, ha meghaladva a XX. század ideológiai toposzait, ma már nem lehet egyértelműen bal-jobb osztatúként értelmezni a politikai teret. Saját baloldaliságunk, a saját magunk által fontosnak tartott értékek és politikai közösségünk érdekében viszont baloldali fordulatra van szükségünk.
Hiteles baloldal kell Magyarországon. Olyan baloldal, amely nem érdek-, hanem értékorientált, amely nem feledkezik meg a szociális kérdések valós megoldására tett javaslatokról, amely érzékeny a társadalmi problémákra és kész orvosolni azokat. Amely felkarolja a társadalom kiszolgáltatott tagjait, amely felemeli a leszakadó rétegeket.
Éppen ezért, az autentikus baloldal nem fordulhat szembe a keresztény társadalmi tanítással, sőt, egyszerre építkezik abból és inspirálja azt. Nem fordulhat el a krisztusi tanítástól, hanem életre és tettekre kell, hogy váltsa azokat. S ilyen módon, a baloldaliságnak nem lehet forrása az ateizmus. Fel kell fedeznie a társadalomban való – ha tetszik: keresztényi – küldetését és élethivatásává is kell tennie azt. Több kérdés tekintetében vitában állhatunk a konzervatívokkal és a kereszténydemokratákkal, sőt, ezeket a vitákat le is kell folytatnunk, de el kell végre oszlatnunk azokat a tévhiteket, hogy keresztény ember csak jobboldali lehet, míg a baloldaliak nem lehetnek hívők.